2019
Ide írhatsz...
2019. január
Miért jobb egy bérlakás, mint egy öröklakás?
… kérdezte tőlem a Facebookon egy ismerősöm. Mivel az Index cikkét posztoltam, amely többek között arról szólt, hogy Karácsony Gergely főpolgármesterré választása esetén bérlakásprogramot valósítana meg, így válaszomban nem részletezem, hogy mennyien laknak bérlakásban ma Budapesten és Magyarországon, mert a kérdés valószínűleg az önkormányzati bérlakásokra vonatkozott.
Nos, a válasz, még ezzel a megszorítással sem egyszerű. Hogy sokan vannak, akik számára "jobb" - valójában az egyetlen - reális megoldás a családjuk lakhatásának megoldására, azt bizonyítják azok a várólisták, amelyek az önkormányzatok lakásosztályain vannak. Sok éves várakozás után sem biztos, hogy a várakozók ilyen módon lakáshoz fognak jutni, mégis feliratkoznak. Mert nem "jobb", hanem az egyetlen megfizethető megoldás lenne számukra.
Ennél fogva nyilvánvaló, hogy nem célszerű a bérlakást az öröklakásokkal összevetni. Sokkal inkább életszerű a piaci alapú, vállalkozóktól bérelhető lakásokat összevetni az önkormányzati bérlakásokat. Erre már van konkrét válasz:
1. Sokkal olcsóbb a bérleti díja az önkormányzati lakásoknak, mint a szabad piacon található bérlakásoknak.
2. Egy magánszemély főbérlő – szerződéstől függően -, de szinte bármikor felmondhatja a bérletet és a lakó kereshet másikat, költözködhet. Mindenki hallott már az ismeretségi körében hatalmas számokat, hogy 10-15 év alatt hányszor kellett költöznie.
3. Az önkormányzati bérleti jogviszonyt számos jogszabály és önkormányzati rendelet szabályozza.
Ez a rövid válaszom erre a kérdésre ingatlanközvetítőként.
Újságolvasóként egy szubjektív válaszom is van: ha az önkormányzati döntéshozók környezetéből számosan laknak önkormányzati bérlakásban, mint ahogy például a 444.hu megírta:
A budavári polgármester szülei is önkormányzai lakásban laknak
vagy, ha a Habsburg család ingatlanbefektetésekkel foglalkozó sarja önkormányzati lakásban él évek óta, mint ahogy a 24.hu megtudta:
Habsburg-Lotharingiai Mihály is...,
akkor a címbeli kérdés nemigen szorul további magyarázatra.
Mivel az ismerősöm több kérdést és megállapítást tett még a témában, ("Pályázni kell rá, ami miatt már elhasalhat maga a lakhatás egy ilyen lakásban. Vajon miért nincs kihasználva itthon a bérlakás nagy százaléka? Gyanítom olyan helyen vannak ezek a lakások ahova még ingyen sem költözne az ember.") ezekre következő posztomban térek ki.
2019. március (1)
Van-e igény bérlakásokra?
Jó lenne eldönteni.
Az alábbi két cikk megszólalói homlokegyenest másképp látják:
https://www.ingatlanbazar.hu/blog/ingatlanpiaci-korkep/szocialis-berlakasprogram-hitel-allami-tamogatas-ingatlanszakerto-velemeny
2019. március (3)
Lakásfelújítás - miből?
A tavaly felújított 180 ezer lakás száma messze elmarad a kívánatosnak tartott évi 400 ezertől - figyelmeztet tanulmányában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ha ezen nem sikerül érdemben változtatni, marad a lakhatási krízis - idézte a HVG Koji László nyilatkozatát, aki az ÉVOSZ elnöke.
A riasztóan magas országos adatban legnagyobb arányt a főváros képviseli. Itt lenne szükség a legtöbb lakás felújítására. Sem Koji László, sem a nyilatkozatát közlő újságíró nem tett arról említést, hogy ezen belül mennyi lehet a felújítandó önkormányzati lakás?
Gyanítom, hogy arányaiban ez még inkább aggodalomra okot adó szám lenne, ha valaki elkészítené ezt a felmérést.
Az önkormányzati lakások bérlőinek felújítási törekvéseit eddig sem támogatta az állam. A közelmúltban megszüntetett lakástakarékpénztári megtakarításokat lehetett ugyan felújításra fordítani, de ez az állami támogatást is tartalmazó konstrukció csak a saját lakástulajdonnal rendelkezők számára volt nyitva. Az "Otthon melege" programban is csak a lakástulajdonosok juthattak állami támogatáshoz, például fűtéskorszerűsítésre.
Valószínűleg szükség lenne egy átfogó programra az önkormányzati lakásállomány gondozása ügyében. Hogy egy ilyen átfogó programra kicsi az esély, azt nem csak azért gondolom, mert hosszú ideje nem foglalkoznak ezzel sem a szakpolitikusok, sem a sajtó, hanem azért is, mert jelenleg az önkormányzati lakásgazdálkodás a fővárosban - ahol a legtöbb bérlakás van -, kerületi hatáskörben van. Így azután ahány kerület, annyiféle hozzáállás.
Budapest, 2019. március
2019. március (4)
Ingatlanpiaci tanácsadó testület
- a teljesség igénye nélkül
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek - adta hírül az MTI. Az állami-, valamint az önkormányzati lakásállomány ügye kimaradt.
"A LITT 2019. március 18-i alakuló ülését ünnepélyes keretek között Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója és egyben a LITT elnöke nyitotta meg. A LITT elsődleges és alapvető célja az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása. A testület tagjai közé a jelentősebb piaci szereplők, a szakma főbb érdekképviseleti szervezetei, az érintett minisztériumok képviselői és az MNB képviselői kerülnek felkérésre, így a hazai ingatlanpiac aktualitásai különböző oldalról is megvilágítást nyerhetnek. A LITT másodlagos célja egy olyan fórum biztosítása, ahol a piaci szereplők közvetíthetnék a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat" - tudhadtuk meg egyebek mellett a közleményből.
A közleményben közöltek mellett talán még fontosabb, amiről nem szól a közlemény. A testület létrehozói sem az oda meghívottak kiválasztásakor, sem a célok megfogalmazásakor nem gondolt két meglehetősen jelentős szegmensre: az állam tulajdonában, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő lakásállományra.
Az állam pedig több fronton is lakástulajdonos, az önkormányzatok pedig a rendszerváltáskor tulajdonosai lettek az addig állami tulajdonban lévő bérlakások nagy többségének. Ez utóbbi lakásállománnyal az önkormányzatok rendkívül széles skálán mozgó helyi szabályozással gazdálkodnak. Van fővárosi kerület, ahol hosszú távú stratégiai kérdésként kezelik a bérlakás-állományukat, és van, ahol teherként megélve igyekeznek szabadulni tőle.
Nos, az indulás pillanatában úgy tűnik, a LITT ezekkel a kérdésekkel nem fog foglalkozni, ezért továbbra is tanakodhatunk: akkor ki?
2019. október
Visszatér-e a lakáscsere osztály?
Nem tudom, pontos-e az idézet Tarlós Istvántól, miszerint a lakásügy nem önkormányzati kompetencia.
Valójában jelenleg a bérlakásokkal való gazdálkodás kerületi hatáskör. Szerény véleményem szerint a fővárosnál lenne jó helyen.
Jó lenne, ha visszaállitanák a fővárosi lakáscsere osztályt, ahol a megváltozó igényekhez passzoló lakásra cserélhetnék a bérlők lakásaikat.
Jelenleg a kerületi lakásosztály munkatársa - már-már sertődötten - jelenti ki: lakásközvetitéssel nem foglalkozunk.
Ennek eredményeként éldegélnek elvált, özvegy, egyedülálló felnőttek 60-70 nm-es lakásokban, küszködve a rezsiköltségekkel. (Vajon mennyi a bérleti díj elmaradás a kerületeknél?)
Az egy szobás lakásokban pedig ifjú házasok szoronganak egy-két gyerekkel, vagy gyermekvállalást halogatva, amíg meg nem tudják oldani a költözést egy nagyobb lakásba.
Eddig a sajtóból csak Pikó András programjában olvastam erre a problémára megoldást. Ő tervezi a lakáscsere osztály felállítását, ha megnyeri a kerületi polgármester választást.
Jó lenne, ha a többi ellenzéki polgármester-jelölt is csatlakozna ehhez a tervhez.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20190926/tobb-ezer-az-uresen-allo-onkormanyzati-lakas-402049?fbclid=IwAR2NTDYj7SZspAC4tCNItmleH5R2v6kANu7JqSNa9ujcyQiEBQAcBl2SwBk