2022
November 24.
Módosulhat a Társasházi törvény
A Világgazdaság cikkében számos szempont olvasható, hogy miért és hogyan lenne célszerű módosítani a Társasházi törvényt.
Amiről nem esik szó:
mi a helyzet a száz százalékban önkormányzati tulajdonú lakóházakkal? Ezeket miért nem rendeli a törvény társasházzá alakulni?
A bérlők számos érvet tudnak mondani, hogy ez miért lenne kívánatos, mennyiben teremtene tiszta/tisztább helyzetet a bérlők és az önkormányzatok kapcsolatában.
Ezek a házak legutóbb a rezsiszabályok módosításakor kerültek hátrányba, mert a házközponti fűtéshez vételezett gázt nem a lakások száma szerint kedvezményezte a szolgáltató. A rendelet ugyanis a társasházakat nevesítette ez ügyben, de nem terjedt ki az önkormányzati bérházakra. A kormány, meghallva a rémült tiltakozásokat, módosította a rendeletet és azonos elbírálás alá kerültek ezen lakások bérlői a "rendes" társasházak lakóival. Mindez nem fordult volna elő, ha az önkormányzatok is társasházzá alakítanák/alakították volna a bérházaikat.
Jelenleg is folyik egy jogvita a XIV. kerületi önkormányzat és egy bérlője között, közös költség ügyben. (Itt lentebb erről önálló bejegyzés szól részletesen.)
A jogvitától függetlenül, máshol is kérdéses, hogy az önkormányzati bérlőktől beszedett bérleti díjakkal a tulajdonos, illetve az általa megbízott vagyonkezelő vállalat miképp számol el? Hogyan, mire költi el a beszedett pénzt? Hogyan születnek az ezzel kapcsolatos döntések? Meghallgatják-e a bérlőket ez ügyben?
Akik önkormányzati bérlakásban élnek, tudják a válaszokat:
Sehogy.
Titokban.
Nem tudni.
Nem.
Kérdés, hogy a jogszabályalkotók között van-e, akihez eljutnak ezek a felvetések? Amint a fent idézett cikkből kiderül, a piaci alapon működő társasházak álláspontjának megjelenítése érdekében máris megszólalt a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete.
Az önkormányzati bérlőket vajon ki fogja képviselni ezekben és a hasonló ügyekben?
Zelei Béla
Szeptember 27.
Tisztelt
Önkormányzati Lakásbérlők!
Nagyon szeretném ha mindenkinek fel tudnám hívni a figyelmét, egy a "közös költség" fizetését érintő -véleményem, és az ügyvédeim véleménye szerint is- törvénytelenségre!
I. A Budapesti önkormányzatok (mint az önkormányzati lakások bérbeadója) nagy része évek óta kiszámláz egy olyan fizetési tételt az önkormányzati lakás bérlőknek, a jogos lakbér, és a jogos szemét szállításon kívül, aminek fizetési kötelezettsége az ő feladatuk lenne a társasházak felé a bérlők helyett a törvény szerint. Ez független attól, hogy maga a bérlő, piaci, szociális, vagy bármilyen formában bérli az önkormányzati lakást. Ez a tétel a közös költség. Ezt nem fizettethetnék meg a bérlőkkel semmilyen indokkal, mert a társasházi törvény . 24.§.-a kimondja, hogy a tulajdonos (jelen esetben az önkormányzat mint bérbeadó) kötelezettsége fizetni tulajdoni hányada szerint a közös költséget.
A bérlő semmilyen formában nem tulajdonos, illetve nincs tulajdoni hányada, hiszen azért bérel.
Ezt a hatályos társasházi törvény szerint nekik kell fizetni.
Idézem a törvényt:
II. "24. § * (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a társasház szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik!"
Márpedig a budapesti társasházkezelők nagy részének szervezeti működési szabályzata erről nem rendelkezik másképp!
A bérlő nem tulajdonos! Ilyen fizetésre nem kötelezhető! A bérlésre csakis a lakbér szolgál.
Ez a hatályos társasházi törvény a következőket jelenti profánabb, köznyelven érthetőbben, de még is jogilag helyesen megfogalmazva:
III. "A társasházi közös költség mint rezsi költség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény. 24.§ paragrafusában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé!"
IV. Mivel az önkormányzatok egy nagy része tudja, hogy nem számlázhatná ki a közös költséget a törvény tilalma miatt, így hoztak, egy a törvényt is jogtalanul felülíró alacsonyabb jogszabályt, azaz rendeletet mely szerint burkoltan "külön szolgáltatások" díjá-nak nevezte ezt el, ami valójában közös költségen szerepel a számlák fejlécén. (Ez önkormányzatonként változhat a megnevezést illetően)
V. A jogi norma szövege szerint a közös költség a tulajdonosokat terheli, mégpedig függetlenül attól a céltól, hogy mire használják az ingatlant. Vagyis a bérlő - bár a tapasztalatok szerint ezzel nincs mindenki tisztában - pusztán a bérleti jogviszony alapján nem kötelezhető a közös költség megfizetésére!!!
Az ok egyszerű:a tulajdonostárs és a bérlő között lévő bérleti jogviszony ellenére az utóbbihoz közvetlenül nincs köze a társasháznak!
VI. A jogi hierarchia miatt a társasházi törvény és a ptk. ide vonatkozó része is magasabb jogszabály mint az önkormányzati rendelet.
Látható, hogy azon önkormányzatok, amelyek ezt a tételt ráterhelik a bérlőkre, teljesen jogtalanul és törvénytelenül járnak el!
Véleményem szerint, és ezen leírt indokok alapján, vélhetően olyan bevételi forráshoz juttatja sok önkormányzat saját magát, ami jogtalan és törvénytelen. Számomra ez elképesztő és felháborító!
Üdvözlettel!
Ungvári László
(Forrás: FB, Országos Önkormányzati lakásbérlők Közössége, 2022. 09. 27.)
Július 30.
Kedves Tagok
és Önkormányzati képviselők!
Most elsősorban nem a panelben lakó önkormányzati lakásba élőkre gondolok, mert EGYELŐRE a benne lakókat kihagyták ebből a rezsicsökkentéses ámokfutásosból, amelyről bátran kimondhatjuk, jó néhány sorstársunknak REZSI EMELÉS. Mint tudjuk önkormányzati lakásban nem a magas jövedelműek élnek. A kertes övezetekben található önkormányzati lakások és családi házak felújítását és korszerűsítését az ingatlan kezelője önkormányzati forráshiányra hivatkozva nem végezte el! Viszont, ha az új szabályozás életbe lép LAKHATÁSI VÁLSÁGHELYZET alakulhat ki, mert az önkormányzati lakásban élők nem lesznek képesek kifizetni a 2-8 - szorosra emelkedett rezsidíjakat a korszerűtlen lakásaikban!
Mivel mi bérlők vagyunk és nem tulajdonosok, így semmilyen ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT KORSZERŰSÍTÉSI pályázaton nem vehetünk részt és nem igényelhetünk vissza nem térítendő támogatásokat, mint az ingatlantulajdonosok. Sajnos hazánkban nincs JOGBIZTONSÁG, így a mostani "átlagfogyasztás" 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh áramfogyasztás és a 144 köbméter/hó, éves szinten 1729 köbméter gázfogyasztás, az "energia-vészhelyzetnek" köszönhetően bármikor csökkenhet, illetve a jövőben panellakásban élőket is mélyen érintheti.
Jelen posztomban szeretném megkérdezni azon csoporttagokat, akik lakhatással kapcsolatosan az önkormányzatban dolgoznak vagy az érdekeinket képviselik:
elkezdtek-e már valamilyen konstrukciót kidolgozni, hogy hogyan segítik a korszerűtlen lakásaikban élő sorstárasainkat ebben az előreláthatóan ellehetlenülő helyzetben.
milyen felújítási munkák kezdődnek el annak érdekében, hogy ezek a lakások energetikailag korszerűek legyenek és az átlagfogyasztásba belekerüljenek?
Az önkormányzat feltud-e lépni olyan vehemenciával, mint önkormányzati lakások kedvezményes megvásárlásakor hozott törvényjavaslat benyújtásakor?!
MOST MEG KELL VÉDENI az önkormányzati lakásban élő családokat és nyugdíjasokat a megnövekedett terheik miatt esetlegesen bekövetkező eladósodásától A KILAKOLTATÁSOKTÓL!
Kihirdet -e kilakoltatási moratóriumot, azon családok részére, akik képtelenek fizetni a megemelkedett költségeket?
Van-e lehetőségük forrást lehívni az állami költségvetésből a felújításokra a benne lakók megsegítésére?
Ha nincs ilyen forrás, mert elvonták, képesek -e megvédeni az érdekeinket és most is akár több önkormányzattal és alapítvánnyal szövetkezve megvédeni a benne lakókat (akár tüntetni)?
Mennyire van/lesz felkészülve az önkormányzat, ha a rezsicsökkentés a panellakásokra is begyűrűzik a Fidesz későbbi megszorító intézkedéseinek köszönhetően.
Tervezi-e az önkormányzat, hogy a bérlők megnövekedett anyagi terhei miatt a lakbér mértékénél megállapított jövedelmi határokat JELENTŐSEN FELJEBB TOLJA, hogy ezzel is segítsen a bérlőinek elkerülni a teljes anyagi ellehetlenülést és a hajléktalanná válást?
Nem utolsó sorban szeretném, megkérdezni a csoportban lévő önkormányzati képviselőket, hogyan tudjuk megakadályozni a várható kilakolásokat, rezsi elmaradásokat? Tudjuk-e segíteni az önkormányzat munkáját a megvédésünk érdekében, akár országos FB csoportunkkal, hogy sorstársaink kilakoltatását megakadályozzuk?
Budapest, 2022. 07. 30
Kincses Írisz
Facebook posztja
Július 14.
Megnyirbált rezsicsökkentés
Második napja "barátkozunk" a kormány rezsi-csökkentés-mérséklő intézkedésével. Vannak riasztó számok és még több kérdés.
Ami biztos: a korszerűtlen nyílászárókkal és ősöreg, áramzabáló hűtőkkel, mosógépekkel felszerelt, szigetelés nélküli lakások lakói könnyen belecsúszhatnak az átlag feletti fogyasztói csoportba. Hogy mennyien? Szerintem ma ezt senki sem tudja.
Mindenesetre a korszerűtlen lakások között bizonyára sok önkormányzati bérlakás is van, szerény jövedelmű bérlőkkel. Ők azok, aki az elmúlt években nem tudtak élni a kormány által nyújtott kedvezményes hitelekkel, lakásfelújításhoz, mosógép, hűtőgép és konvektor-cserékhez sem.
Ez egy olyan hátrány, amivel eddig senki nem foglalkozott, most pedig a bérlakásban élők még rezsi-büntetésben is részesülnek.
A kormány az elmúlt kormányzati ciklusok során egyértelművé tette, hogy a lakástulajdont, a saját lakáshoz jutást támogatja, s e tekintetben az áprilisban megválasztott új kormány sem látszik változtatni. Maradnak az önkormányzatok ezen gondok gazdái, ha a légkondicionált irodáikban, rendesen megfizetett tisztségviselőink eljutnak a felismerésig - legalább.
Zelei Béla
Budapest, 2022. 07. 14.
Június 19.
Várjuk a "B" tervet
Idestova három éve foglalkozom több-kevesebb rendszerességgel az önkormányzati lakások körüli anomáliákkal. Kezdetben blogoltam, majd video-blogoltam a témában. Egy évvel ezelőtt pörgött fel a sajtóban is a bérlakások ügye, amikor kiderült, hogy a Fideszes Böröcz László törvénymódosító javaslattal állt elő. Ennek lényege a bérlakások megvásárlásának újraszabályozása volt.
A tavalyi video-blogomban az akkor napvilágra került javaslatról és az azt ellenzők meglehetősen álságos ellenérveiről beszéltem:
https://www.youtube.com/watch?v=lKPApDKzQOM
A módosító javaslat második nekifutásra, az Alkotmánybíróság intencióit is figyelembe véve, sőt, azt túlteljesítve szavaztatott meg a Parlamentben.
A video-blogomban a 8-14-es epizódok végigkísérik a fordulatokban gazdag történetet.
A törvénymódosítás tavaly nyári végszavazása után visszatért ugyanaz az apátia, mint ami Böröcz László javaslatának felbukkanása előtt volt tapasztalható.
Valahogy már senkit nem érdekel
a lakhatási szegénység, a bérlakás-állomány pusztulása, egy ésszerű, a bérlők és az önkormányzatok érdekeit kölcsönösen figyelembe vevő, teljes körű szabályozás kialakítása.
Ez pedig nem csak a jelenlegi bérlőknek és a bérlakásra váróknak lenne érdeke, hanem valamennyi adózó és választó-polgárnak, hiszen ezt a ma - tökéletesnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető rendszert nem csak ők szenvedik meg, hanem mi, valamennyien, hiszen ez a száz sebből vérző rendszer feneketlenül nyeli az önkormányzatok, azaz valamennyiünk pénzét.
Az áprilisi választás előtt az ellenzéki összefogás pártjai a bérlakás-állomány növelésével, új bérlakás-építési tervekkel kampányoltak. A Fidesz ezúttal sem hirdetett programot, de az elmúlt tizenkét évben a kormányzópárt gazdaságpolitikájának egyik leginkább következetes eleme volt a lakáspolitikája: a költségvetés jelentős támogatásával a polgárok saját lakáshoz jutását támogatta/támogatja.
Mit ismert, az ellenzék elbukta a választást. A programjukat négy évre zárójelbe lehet tenni. Ehelyett ideje lenne előállniuk egy "B" tervvel, ami a korábban hangoztatott lakhatási problémák megoldásához segíthet.
Budapest, 2022. június 19.
Zelei Béla
Június 3.
Ti akartátok!
Édesanyám sokszor emlegette azt a kabarétréfát, amely a második világháború utáni években játszódott. Kabos László, a "kiskabos" bement a színpadra és húzott maga után egy kötelet, aminek a vége kiért a díszleten túlra, a takarásba. Kérdezte a közönséget: - Húzzam? Persze, a közönség hangosan biztatta: Húzzad! Egy darabig ez ment, húzzam? - húzzad!. Addig húzta Kabos a kötelet, amíg a színpadra került a végén lévő csajka.
- Ti akartátok!
Ez jutott eszembe, arról a mai hírről, miszerint a Bankszövetség nem ért egyet az újabb különadóval, főleg, ami a bankszektorra vár.
Megmondom én mi lesz ebből: a kormány egyik prominens képviselője tárgyalni fog a bankárokkal, meghallgatja az érveiket és bölcs döntést hoz:
Nem kell a különadót megfizetni azoknak a pénzintézeteknek, amelyek fúzió útján jöttek létre, vagy pl. amelyek legalább 85 százalékban magyar tulajdonban vannak. Hát, hogy ennek a feltételnek egyedül a közelmúltban létrejött szuperbank felel meg? Arról ki tehet, tetszettek volna idejében fuzionálni!
Summa, summárum, a bankárok meghallgattattak és a különleges helyzet adta keretek között figyelembe vétetett:
Ti akartátok!
Van erre példa a közelmúltból. A sok vihart és számos kanyart megélt Lakástörvény tavalyi módosításakor a Böröcz László által benyújtott első javaslatban szinte valamennyi önkormányzati lakásra vonatkozóan szerepelt egy kedvezményes megvásárlási lehetőség a bérlők számára.
Ezt több polgármester bírálta és fájlalta. Addig-addig, mígnem a polgármesterek szavát meghallgatva, az Alkotmánybíróság intelmeit figyelembe véve, az új javaslatban már csak a műemléki bérlakásokra vonatkozott a Parlamentben elfogadott javaslat. Hogy ezek a lakások a mindkét oldalon lévő politikai elit által preferál Várnegyedben találhatók? Hát, igen.
Ti akartátok!
(Ha esetleg a Lakástörvény módosításának tavalyi története érdekel - az én olvasatomban -, akkor nézzétek meg a videoblogom 8 - 14. epizódjait:
https://www.youtube.com/channel/UCIdf97LmRz4ni26QEaeeozA/videos )
(A 2022. június 3-ai FB bejegyzésem)
Zelei Béla
Február (2)
Százezer új bérlakás?
"Túlzottnak érzem!"
- idézhetném Bödőcs Tibor Bolgár György-paródiáját.
Ezúttal azonban nem a betelefonálós műsor szereplői vetették el a sulykot, hanem az egyesült ellenzék programalkotó szakértői. A miniszterelnök-jelölt legalábbis eltúlzottnak ítélte a legfrissebb Partizán-interjúban azt a szakértői vélekedést, hogy évi százezer új bérlakást kellene építeni.
Már csak néhány nap van hátra és megismerhetjük végre az ellenzéki koalíció programját, akkor kiderül, hogy a Z. Kárpát Dániel vezette szakértői csapat mit tervez a lakásügyek frontján. A Napi ezt emelte ki ezzel kapcsolatban:
" (...) és kezdjenek bérlakásprogramba. A bérlakásprogrammal kapcsolatban megjegyezte, hogy az uniós támogatással felújított bérlakások jelentenék az igazi rezsicsökkentést, mert ezzel valóban a rászorulókat támogatnák, (...)"
Felújításra szoruló önkormányzati bérlakás, valamint lakhatásra jelen állapotában alkalmatlan üres, önkormányzati lakás van bőségesen.
Azt pedig, hogy mennyi bérlakás épülhet majd, és miből, az majd remélhetőleg megtudjuk február 17-én.
A Partizán interjút itt látható:
https://www.youtube.com/watch?v=cwQcogOA1Zs
Február (1)
Levél dr. Sára Botondnak
a Lakástörvény ürügyén
Ez év elején levélben fordultam dr. Sára Botond kormánybiztoshoz, a Fővárosi Közigazgatási hivatal vezetőjéhez a 2021. november 17-én kihirdetett
2021. évi CXXIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
(a továbbiakban: Lakástörvény) hatályba lépését követően kialakult helyzet miatt.
A teljes levél letölthető:
Január 6.
Megoldja-e a lakásínséget
a bérlakásépítés?
A Duna House évvégi becslése szerint 2021-ben Magyarországon több, mint 150 ezer lakás cserélt gazdát. Ezen adás-vételek egynegyedében,
37 800 esetben, a vevők életük első lakását szerezték meg.
Tavaly a költségvetés 300 milliárd forintot irányozott elő a lakásvásárlások támogatására. Ebben a háromszáz milliárdban persze nem csak az első lakást vásárlóknak jutott támogatás, de ha az első lakáshoz jutást segítette volna a költségvetési keret egésze, akkor is el kell gondolkodniuk az ellenzéki koalíció programíróinak, amikor a bérlakásépítés mikéntjét fogják számszerűsíteni.
Az eddig elhangzott nyilatkozatok szerint ugyanis az ellenzék kormányra jutása esetén bérlakásépítéssel tervezi megoldani a lakásínséget. Az ezt megvalósító program egyelőre nem ismert, de a hat párt lakáspolitikai szakértői
évi 10-15 ezer lakás építéséről beszéltek eddig.
Ez fele-harmada annak, ami tavaly a költségvetési támogatásokkal realizálódott.
Hogy miképp fogja az ellenzék kormányra kerülése esetén ezt a különbséget áthidalni, az még magyarázatra szorul.
Várjuk meg a két ünnep között beharangozott közös programot.
Budapest, 2022. január 6.
Zelei Béla