2023
Szeptember
Hova fognak szavazni
a bérlakásokban élők jövőre?
"A Fideszben úgy számolnak, hogy az I. kerület visszahódítható, a Várnegyedben az ellenzék ciklus közben elvesztette többségét a közgyűlésben, és itt már legalább az is látszik, hogy egy fiatal, dinamikusnak tűnő jelölt, Böröcz László lehet a regnáló polgármester, V. Naszályi Márta kihívója."
(telex.hu. 2023. szeptember 15.)
Mint emlékezetes, Böröcz László kezdeményezte a Lakástörvény olyan irányba történő módosítását, ami az első javaslat szerint mintegy 50-60 ezer - többségében a fővárosi kerületekben lévő - önkormányzati bérlakás megvásárlását tette volna lehetővé. Egy hosszú vita után végül szinte kizárólag az első kerületiek kapták meg a megvásárlás lehetőségét, amit úgy ért el a javaslattevő, hogy csak a műemléki lakásokra szűkítették le a törvénymódosításban a megvásárlás lehetőségét.
A módosított törvény elfogadását követően Gulyás Gergely kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy még vannak az ügyben olyan kérdések, amelyek további rendezést igényelnek. Ha a közelgő önkormányzati választás kampányában áttekintik, hogy melyik választási körzetekben van számottevő bérlakásállomány, akkor a billegő kerületekben születhet olyan következtetés, hogy az önkormányzati bérlőket érdemes lehet így, vagy úgy megnyerni.
Zelei Béla
Augusztus
Újpesten "az ember
a legfontosabb érték"
Melyik…?
Jó két évvel ezelőtt – 2021. április elsején – indítottam el video-blogomat, amelyben az eredeti tervek szerint az ingatlanpiac jelenségeivel foglalkoztam, de néhány hét után az események egy speciális terület felé, az önkormányzati bérlakások ügyeihez sodortak.
A felütést a Lakástörvény parlamenti módosítása, illetve az e körüli huzavona jelentette, majd jött a többi téma. A video-blog 8. epizódjától a 14. epizódig szól ezekről az ügyekről, amikor "síszünetre" mentem. (Copyright Mészáros Sunyó)
A youtube – on azóta is elérhetőek az epizódok, de a látogatottság növelése érdekében mindössze néhány Fb bejegyzést eresztettem meg. A látogatottság így nem ostromolja az eget, de legnagyobb meglepetésemre az elmúlt harminc napban is "pörgött" a számláló, amely így már közelít az ötezerhez. A múlthavi látogatóim egy kivétellel a 12. epizódot nézték meg – talán nem véletlenül.
Ebben ismét elővettem egy régi problémát: az önkormányzati üres lakások ügyét. Mint ismert, ezek olyan lepusztult ingatlanok, amelyeket fel kellene újítani. De persze, nincs rá pénz…
A 12. epizódban arra tettem javaslatot, hogy miképp lehetne a kerületi lakosok és a kerületi bérlők bevonásával az önkormányzat anyagi hozzájárulása nélkül lakhatóvá tenni ezen üres lakások egy részét legalább.
A javaslatomra immár négy esztendeje nem sikerült válaszolni az újpesti városvezetésnek és a kerület DK-s országgyűlési képviselőjének, Varjú Lászlónak sem. Illetve, a képviselő úrnak egy idei találkozásunk alkalmával - hangjából erős fenntartást kihallva -, annyit sikerült mondania: "Zelei úr, hozzon egyetlen bérlőt, akit ezt érdekelne." Sajnos arra már nem kértem választ, hogy mit tesz képviselő úr, ha hozok ilyen bérlőt, de az idő meghozta a választ. Még a találkozásunk napján szóltam egy újpesti bérlőnek, aki már korábban jelezte számomra, hogy bizony ő szívesen leadná a bérleményét, egy nagyobb alapterületű felújítandó lakásért, amit saját költségére felújítana.
Azóta viszont kiderült, Varjú László mire gondolt: semmire. Ugyanis sem a bérlő nem kapott tőle választ, sem én, és nem is adta semmi jelét a képviselő úr, hogy őszinte volt az érdeklődése.
Szintén ebben az évben az újpesti Kutyapárt kérdéseket intézett a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyekből az derült ki, hogy az újpesti lakásgazdálkodás középpontjában nem a lakhatási válság enyhítése áll. Déri Tibor polgármester -, amíg be nem jelentette, hogy a jövőben nem kíván polgármester lenni -, a kerületi lapban kéthetente tetette közzé, hogy számára "az ember a legfontosabb érték!". Azóta pedig a FB profiljának nyitóképén hirdeti ugyanezt. Sokan találgatjuk, hogy vajon ki az az ember, aki ennyire fontos Dérinek?
A Kutyapárt kérdéseire adott válaszokból kiderült: azok a vállalkozók, akik nyomott áron csomagokban, kettesével-négyesével vehetik meg a felújítandó lakásokat. Ők azután vagy felújítva adják el, immár piaci áron, vagy egy ujjal hozzá sem nyúlva hirdetik meg eladásra, sok millió forinttal drágábban, mint amennyiért hozzájutottak, amint a nevükre kerülnek a lakások.
A videoblogom 12. epizódja talán annak a cikknek köszönhetően kapott új látogatókat, amelyben az újpesti vagyongazdálkodás sajátos módszerét ismertettem.
Július (3)
ÍGY VESZIK EL
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
Az önkormányzat nem akarja, hogy te vagy én vegyük meg a köztulajdonú ingatlanokat. Esetleg normális, piaci áron. Inkább eldugja az UV Zrt. honlapján, 14 db napra. 250 millió forintnyi ingatlan.
Hátha bukik rajta az önkormányzat pár tízmilliót. Annyira ciki.
Októberben lesz 4 éve, hogy ellenzéki vezetésű az újpesti önkormányzat. Az azóta eltelt időben rengeteg dolgot lehetett volna máshogy csinálni, mint korábban a Fidesz. Itt egy újabb példa amit nem sikerült máshogy: önkormányzati ingatlan eladás.
A hirdetés az UV zrt. weboldalán elérhető, bármi más, valódi forgalommal rendelkező ingatlanközvetítő oldal helyett (mi egyelőre nem találjuk de küldjétek ha van!);
A hirdetés július 7-én felkerül, 21. a pályázat határideje...
Maga az dokumentáció megvásárlása (gyakorlatilag ajánlattételi díj)15 ezer forint;
Nincsenek rendes képek 2023-ban 50-100 millió forintos ingatlan hirdetésében;
Nincs utcanév véletlenül sem, ha nem tudod használni a földhivatal oldalait, akkor bukta;
Trippon Norbert betonszaglás közben készült fotóit bármikor megfizeti az önkormányzat - ingatlanközvetítő meg minek... Az emberek nagy része de facto ki van zárva a pályázatból.Nem jut el hozzá, nem éri el - miért keresne az UV Zrt. honlapján? Az önkormányzat ezeket néha feltölti a saját honlapjára, de egy nyomorult cikk nem készül belőle.
Miért nem lehet felrakni a hirdetést az ingatlan.com-ra? Kinek fájna? Miért kell a dokumentációért fizetni? Miért nincs 3 db normális kép? Miért kell úgy csinálni ha önkormányzati vagyon a tét, mintha 1991-et írnánk?
Bárhogy is van, tényleg olyan az egész, mintha már meg lenne a vevő és ez 2023-ban, egy ellenzéki vezetésű városban több mint gyanús. Vagy az önkormányzat nem akarja jó áron eladni az ingatlant, de hát ebben mennyi logika van?
Annyira, de annyira ciki!
(MKKP Újpest, 2023. 07. 25.)
Hasonló témával foglalkozik a mixon.hu:
Unortodox vagyonkezelés Újpesten
Július (2)
Mit tennék az újpesti önkormányzat üres, felújítandó lakásaival?
Úgy másfél évvel ezelőtt kérdezte ezt tőlem egy erős kerületi befolyással rendelkező politikus. Természetesen elmondtam neki ezzel kapcsolatos korábbi javaslatomat ("Hogyan lesz egy lakásból három") és az akkor futó video-blogomban is részletesen beszéltem erről.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán és a blogomban elmondottak egynémely pontjában történt változás.
Például: a pandémia elmúltával a kerületi képviselő testület korrigálta Déri Tibornak azt az egy személyben hozott rendeletét, amelyben a határozatlan idejű bérlemények megvásárlási feltételeit oly módon szigorította, hogy a bérlőnek a korábbi 65 százalék helyett a piaci ár 80 százalékát kelljen fizetni, ha megvásárolná az önkormányzattól az általa lakott lakást, akár már folyamatban lévő ügyek esetén is.
A testület idén visszaállította 65 százalékra a kvótát. A többséggel rendelkező ellenzéki képviselők helyre tették Dérit és korrigálták a méltánytalan intézkedését.
A dolog teljes csendben, az önkormányzati médiumok hallgatása közepette zajlott, így az sem tudható, hogy hány bérlő, hány család vásárolta meg a Déri-féle méltánytalan tarifa szerint a lakását, továbbá hány családnak kellett visszakoznia a váratlan, indokolatlan és durva áremelés miatt?
Más tekintetben is történt változás: ha hihetünk az önkormányzat és a vagyonkezelője meglehetősen visszafogott közlendőinek, már nincs egészen 300 üres lakása az önkormányzatnak. Persze nem a havonta 60-70-80 lakásigénylő család egy része juthatott felújítandó lakáshoz és nem is az általam javasolt módot próbálták ki. A vagyonkezelő több ilyen lakást csomagban értékesített. Egyszerre kettő, vagy több lakásra lehetett vételi ajánlatot tenni. Ahogy a városháza környéként tudni vélik a jólértesültek, ezeket a csomagokba illesztett lakásokat többnyire ingatlan adás-vételekre specializált vállalkozások vették meg, de volt olyan nagyobb pénztárcával – és önkormányzati kapcsolatokkal - rendelkező magánszemély is, aki ilyen módon jóval a piaci ár alatt jutott tovább adható lakásokhoz. Amelyeket ezután már nem csomagban, hanem egyesével dobtak piacra az újdonsült vevők, egy szolid tízmillióval megtoldott áron.
Arról, hogy az önkormányzat miért tart fenn egy vagyonkezelő részvénytársaságot, ha az eladandó ingatlanokat 20-30 százalékkal a piaci ár alatt értékesítik, továbbá, hogy mi volt az indoka annak, hogy a lehetséges vevők körét jelentősen csökkentve csomagokban adjanak el önálló helyrajzi számmal rendelkező lakásokat, arról szintén hallgatnak az önkormányzati médiumok.
Így marad a találgatás:
kinek és miért éri meg
ilyen módszerekkel szabadulni az amúgy is kevés önkormányzati lakástól? Miképp próbálja a – szavakban – szociálisan érzékeny önkormányzat enyhíteni a lakásínséget? Mit ért Déri Tibor azon, hogy "számunkra legfontosabb az ember?"
(A fent említett video-blogom ITT található, a "Hogyan lesz egy lakásból három" c. cikk pedig letőlthető innen:)
Július (1)
Közérdekű adatigénylés
az újpesti önkormányzati bérlakásokról
és a jegyző válaszai, két részben
Április (2)
Steimetz Alex beszéde
Demonstráció
a XV. kerületi önkormányzat előtt
Először is szeretném megköszönni Csatári Emesének, Kövesdi Szilviának és Kolompár Gyöngyinek, hogy kiálltak a 15. kerületi önkormányzati lakásbérlők közösségéért. Nekik köszönhetjük, hogy a jövedelem határokat felemelték, mert még ennél is rosszabb helyzetben lennénk.
Sajnos, fogy a kerület lakosságának lélekszáma. Nincsenek megbecsülve azok a életkezdő emberek, akik itt tervezik a jövőjüket, itt szeretnének dolgozni, élni pl. orvosként, ápolóként, óvónőként, rendőrként, és tenni szeretnének a közösségért. Erre a problémára már többször felhívtam a figyelmet, de nem látunk megoldásokat. Egy életpályamodell felállítása kellene hogy legyen cél, amivel itt tarthatóak lennének a fiatalok, megfizethető lakhatást kapnának és az életük végéhez közeledve is meg lennének becsülve, mint emberek. Sajnos nem segítik megfelelően a közfoglalkoztatottak lakhatását, automatikusan fel kéne ajánlani nekik a szolgálati lakást, vagy ehhez hasonló kedvezményeket, de erről egy szót se hallani.
Hány lakás van szolgálatinak nyilvánítva a kerületben? Mennyi közfoglalkoztatott lakik szolgálati lakásban? Mennyire vannak megbecsülve lakhatási szempontból közfoglalkoztatottak?
Vannak olyan egyedülálló bérlők, nyugdíjasok középkorúak, fiatalok, akiknek a jövedelmük 25százalékát a bérleti díj megfizetésére kell, hogy fordítsák, plusz hozzá adjuk még a rezsiköltségeket és így akár a jövedelmük negyven százalékát is lakhatása kell, hogy költsék. Ez erősen életminőség romboló, és elszomorító. Igazából azt se érteni, hogy a jövedelem megállapításnál, miért számolják bele a családi pótlékot, a cafeteriát és a gyermekek ösztöndíját, hiszen a gyermekek ösztöndíja az az ő saját első jövedelmüknek mondható, a cafeteriàból pedig nem tudunk lakbért fizetni, mert azt csak bizonyos megadott szükségletekre lehet fordítani.
Az önkormányzati bérlakásokban élő embereknek megfizethető bérlakásokat kell biztosítani, és egy átlátható lakásgazdálkodás kell létrehozni. Ezért is tettünk már több közérdekű adatigénylést a vagyongazdálkodó cég felé, hogy lássuk az igazságot. A helyi önkormányzati lakást bérlő embereknek és gyermekeiknek az alapvető életminőségét veszélyeztetik. Nem feltétlenül segélyeket kell adni az embereknek hiszen az is közpénzből van fizetve, hanem inkább egy valóságnak megfelelő, életközpontú, gazdaságilag egyensúlyba lévő, és átlátható, nem pedig profitorientált és életminőség romboló, az emberek életét nehezítő, lakásgazdálkodási koncepcióra van szüksége a kerületnek. Egyelőre a családomnak és sok más családnak még nem duplázódik meg a lakbére, de jelentősen emelkedik. Ez talán pozitívnak mondható, de egy idő után az ilyen arányú bérleti díj emelkedéssel mi is nehéz helyzetbe kerülhetünk, mások pedig már most is nagyon nehéz helyzetben vannak. Tudom, onnan fentről nehéz elképzelni, lehetetlen beleélni magukat abba az élethelyzetbe, hogy egyes családoknak mekkora megterhelést fog jelenteni ennek az rendeletnek a megszavazása.
Szeretnék még azokra is hatni és szeretném megszólítani azokat az embereket bérlőket, akik nem tisztességesen jelentik be a jövedelmüket. Sajnos ezek miatt az emberek miatt is keletkezik mínusz a Palota Holding költségvetésében és ezért is kell az önkormányzatnak plusz közpénzeket fordítania a Holding működésére, de azt is meg kell említeni, hogy a valódi gazdálkodási adatokat se látjuk. Minden embernek, aki bérlakást bérel tisztességesen le kéne jelenteni a jövedelmét és csak akkor igénybe venni a kedvezményeket, ha valóban rászoruló. Mert az nem állapot, hogy azok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik tisztességesen bejelentik a jövedelmüket és akik pedig nem, azok továbbra is alacsony lakbért fizetnek.
Kérem, becsüljük meg azokat az embereket, akik húsz, harminc, negyven éve itt dolgoznak, tesznek a közönségért, itt bérelnek önkormányzati lakást,de azokat is akik magántulajdont bérelnek vagy magántulajdonnal rendelkeznek.
Egy fontos mondanivalóm van még! Senki, egyetlen földi halandó ember sem viszi magával a lakását a sírba, és a gyerekei se fogják a föld alá vinni a lakásukat. Próbáljon meg mindenki, materialista anyagias gondolkodás helyett, inkább életközpontúan gondolkodni és élni, itt ezen a földön, a kozmikus űr ruhájában.
Köszönöm, hogy eljöttetek, meghallgattatok és elmondhattam a meglátásaimat.
Újpalota, 2023. április 26. 17 óra
Április (1)
A Kétfarkú Kutyák kérdezték
az Újpesti Önkormányzatot
Nagy Dávid közérdekű adatigénylésében a következőket kérdezte meg az Újpesti Önkormányzat illetékeseitől:
"Tisztelt Újpest Önkormányzat!
Tisztelt Jegyző Asszony!
Tisztelt Újpesti Vagyonkezelő Zrt!
1. Az újpesti önkormányzatnak hány bérlakása van és ebből mennyi van határozatlan idejű szerződéssel bérbe adva?
2. 2019-től mostanáig hány bérlakást vásároltak meg az önkormányzattól a bérlőik?
3. 2019-től mostanáig az önkormányzat hány esetben vásárolta vissza a bérlőitől a bérleti jogot? Ezeket a vásárlásokat hány esetben kezdeményezte a bérlő és hány esetben az önkormányzat?
4. Az önkormányzat és az UV Zrt 2019 óta hány lakóingatlant értékesített magánszemélyek számára; mennyit vállalkozások számára; milyen átlagos négyzetméter-áron?"
Az önkormányzat jegyzőjének válasza:
Március (2)
Áprilisban újra kezdjük?
Tavaly április elsején indítottam el a youtube-on videoblogomat. Az eredeti elképzelésem szerint az ingatlanpiaci anomáliákat szándékoztam pellengérre állítani, de a hetedik epizód eljövetelekor a lakástörvény módosítási javaslatának napvilágra kerülésével a következő hét epizódban az önkormányzati lakások körüli ellentmondásokat vettem sorra és próbáltam kivesézni, elsősorban a bérlők szemszögéből. Ezt azért tartottam fontosnak, mert azt kellett látnom, hogy a média – ha foglalkozott a bérlakások ügyével -, egy-egy kattintásokat hozó vezérgondolat körül leragadt. A bérlők valós helyzete nem jelent meg ezekben a cikkekben.
Miközben a bérlakásügy látszólag a bérlők és az önkormányzatok ügye, teljesen elsikkad az a szempont, miszerint ezt a mintegy százezres lakásállományt az önkormányzatok saját forrásaikból és a bérlőktől beszedett díjakból tartják fenn. Az állam nem támogatja az önkormányzati lakásállomány fenntartását, pláne nem, a bővítését. Ilyenformán az önkormányzatok valamennyi lakóját érinti a bérlakás-ügy. Egy-egy nagyobb lakásszámmal rendelkező fővárosi kerületnek ez évente milliárdos kiadást jelent. Tegyük hozzá, hogy ezért a pénzért még a lakásállomány műszaki színvonalának megtartását sem tudják biztosítani, nemhogy a bővítést, azaz új lakások építését.
Jövőre önkormányzati választás lesz. A választáson a szavazatok elnyerése érdekében az induló képviselő- és polgármester-jelölteknek illene választ adni mindazokra a kérdésekre, amelyek bérlakásügyben, illetve a lakhatás biztosítása, támogatása érdekében tenni szeretnének.
A videoblogomat tavaly szeptemberben szüneteltettem. Addig 3389 nézője volt a 14 epizódnak. Ehhez mindössze néhány FB-posztra volt szükség és fizetett hirdetést sem addig, sem azóta nem vettem igénybe. A szilencium ellenére a mai napig 4586-ra nőtt a nézőszám.
Ebből arra következtetek, hogy továbbra is van érdeklődés a téma iránt. A Lakástörvény módosítása ugyanis a politikai torzsalkodás áldozata lett és kizárólag az első kerületi bérlőknek biztosítja azt a lehetőséget, amit az eredeti javaslat az ország valamennyi bérlőjének beígért.
Még van három hét április elsejéig. Győzzetek meg, hogy érdemes folytatni!
Áprilisban újra kezdjük?
2023. március 11.
Zelei Béla
Március (1)
Lakáscsere: hogyan, és hogyan ne...
Hogyan lehet továbblépni egy önkormányzati bérlakásból, ha a bérlő, vagy bérlők élethelyzete, családi körülményei, munkahelye, anyagi helyzete változik? Sokakat foglalkoztató kérdés. Ezúttal Zrupkó Lucz Magdi posztját olvashatják, kiegészítve egy óbudai csere-kísérlettel. Várjuk a további tapasztalatokat és mivel a fővárosban kerületenként más és más módon szabályozzák az önkormányzatok a csere-feltételeket, összegyűjtjük a kerületi rendeleteket is. Ehhez kérjük a látogatók segítségét: küldjék el a kerületi lakásrendeletük linkjét!
Az "Országos önkormányzati lakásbérlők közössége" Facebook-csoportban az alábbiakra hívta fel a figyelmet Zrupkó Lucz Magdi:
"Több csoportban olvasom, hogy "önkormányzati
lakás eladó" vagy "bérleti jog eladó!"
Nos, tisztázni kell valamit!
Az önkormányzati lakás nem adható el, és a bérleti jog sem "ruházható át!"
Pénzt ezért nem kérhetünk és nem fogadhatunk el!
Egyetlen módja van annak, hogy tovább lépjünk!
Mégpedig a csere, másik bérleményre, vagy akár saját tulajdonra is!
Tehát az önkormányzati lakásnak ilyenformán ára
nincs, csak csereértéke!
Utóbbi függ attól, hogy a bérleti szerződés
határozott vagy határozatlan, továbbá attól is, hogy a lakás hol található és
persze az állapotától!
Ha találtunk egy cserepartnert, aki elcserélné saját
tulajdonát a mi önkormányzati lakásunkra, figyelni kell az alábbiakra.A csereként felajánlott ingatlannak
tehermentesnek,és legalább 2 éve a tulajdonában kell lenni!
Azonkívül a cserepartnernek állandó jövedelemmel
kell rendelkeznie, az a jó, ha család esetében, mindketten dolgoznak!A személyek száma is meghatározó, mert egy 52m2-es
lakásba legalább ketten kell, hogy költözzenek, az Önkormányzat nem járul hozzá
ahhoz, hogy 1 személy költözzön.
(Egy személy maximum 40m2-es lakásra jogosult a mai
szabályok szerint, ezt is most tudtam meg!) Az is lényeges, hogy a lakbér a család anyagi
helyzetétől függ, tehát a következő bérlő automatikusan "nem viszi
tovább" a bérleti díj összegét!
Ez sokszor kedvezőbb, hiszen egy család esetében,
főleg ahol több gyermek is van, a lakbért szociális alapon állapítják meg! Mivel családtagom ezt végig csinálta, van
tapasztalatunk, és azt kell mondjam, hogy még - sajnos! - nincs vége!!!
Azért írom ezt le, hogy akik cserére készülnek,
ezekre figyeljenek!
Van aki saját jogon jutott önkormányzati lakáshoz,
és vannak olyanok is, akik szorult helyzetükből adódóan cserélték el saját
tulajdonukat annak idején!
Ennek több oka lehetett!
Nagyobb lakást szerettek volna, de pénzük nem volt
nagyobbat vásárolni.
Így a kicsi saját tulajdonukért egy nagyobb önkormányzati lakást kértek. Olyanok is voltak,aki tetemes adósságot halmoztak fel!
Egyetlen megoldásnak a csere bizonyult, mert ,
értékkülönbözetként a cserepartner kiegyenlítette az elmaradt közüzemi
számlákat a saját tulajdonú lakás esetében!
Ha valakinek van még a fenti témában információja, kérem ossza meg velünk!"
Eddig a Fb-bejegyzés. Lássuk, egy konkrét esetet kapcsán, mi a helyzet az Óbudai Önkormányzatnál?
Korábban egy négy fős család lakott a bérlakásban, de idővel egy bérlő maradt akinek már nagy volt az 51 nm-es, 1 + 2 félszoba. A bérlő arra gondolt, hogy a megtakarított pénzét befekteti, oly módon, hogy saját tulajdonú mini lakásra cserél, értékkülönbözetet fizetve.
Korábban ezt a bérleti jogot öröklakás cseréjével szerezte a család.
Hirdetés útján talált a bérlő egy újpesti, 28 nm-es kis lakást. Oda-vissza megtekintették a cserealapokat, megállapodtak a ráfizetés összegéről, ezután Ügyvéd elkészített minden hivatalos papírt, és benyújtotta az Óbudai Önkormányzatnak! Akkor jött a "hideg-zuhany": mint kiderült, a 3 tagú család (két felnőtt, 1 gyerek) nem rendelkezik annyi jövedelemmel, amiből a rezsi illetve a lakbér fizetést biztosítottnak látják, tekintve, hogy csak a család férfitagja dolgozik. Így a Bizottság nem hagyta jóvá az egyébként teljesen tiszta cserét! (Hiába bizonygatták, hogy nekik még tartalékuk is van!)
Ekkor a bérlő, mindent végig kérdezett a Vagyonkezelőnél, mire figyeljen, nem szeretne még egyszer belefutni akadályokba.
1.
Az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori elvárásnak meg kell felelni, korábban ez 100 ezer ft/fő, volt, de ez már biztos változott azóta. A családfőnek egyedüli keresőként 260 ezer Ft volt a fizetése, így alatta volt a fenti elvárásnak, azaz a 300 ezer Ft-nak!
2
Minimum 2 személy költözzön az 51m2-es cserealapba, egy személy 40m2-ig lehet bérlő. (Több csereajánlat volt, akik egyedülállóak voltak és otthonról dolgoznak, így csere esetén, az irodájuk is megoldott lett volna, plusz a készpénz is vonzotta őket!)
3
A cserére felajánlott kis lakásnak tehermentesnek kell lenni, (volt olyan, akinek 6 millió Ft jelzálog volt a lakásán, a bérlő hiába nyilatkozott, hogy átvállalja, nem engedték.
4
Mindenképpen lakásra cserélhető, vagyis a tulajdoni lapon lakás kell, hogy szerepeljen. Egy cserepartner, saját tulajdonú félszuterén kis lakásban él már közel 30 éve, szépen felújítva, de neki már kicsi, többen vannak. A tulajdoni lapon mint "raktár" szerepel, így ez a csere is dugába dőlt!
5
Végezetül, az egyik ügyintéző "megsúgta", hogy ha mégis önkormányzati kis lakás csere mellett dönt, akkor a más kerület ide költöző bérlőjét alaposan "lekáderezik"! Rendszeres fizető-e, szokott-e elmaradni, kapott felszólítást e miatt, kért-e segélyt, stb, így ezt is elutasíthatják.
Ha megosztaná lakáscserével kapcsolatos tapasztalatait,
küldje el a zelei.bela@freemail.hu címre.
Ide várjuk a kerületi lakás-rendeletek linkjeit is.
Minden segítséget köszönünk!
Február (2)
Tisztelt Déri Tibor polgármester úr! Tisztelt Ez a Minimum!-os képviselők!
A K-Monitor az alábbi levéllel fordult 2022. december 6-án Déri Tibor polgármesterhez, és az Ez a Minimum! programhoz csatlakozó képviselőkhöz (Altfatter Adalbert, Czinke Sára, Molnár Tibor, Szabó Balázs):
"Az Ez a Minimum! átláthatósági minimumprogram egyik kezdeményezője, a K-Monitor Közhasznú Egyesület munkatársaként fordulok Önökhöz annak kapcsán, hogy november 24-én a testület egy, a program végrehajtásával kapcsolatos előterjesztést tárgyalt és fogadott el.
A 2019-es választási kampányban a későbbi kerületvezetés tagjai - megismerve a korrupcióellenes szervezetek (Átlátszó, TI Magyarország, K-Monitor) javaslatait - elköteleződtek a átláthatósági minimum megvalósítása mellett. A választások után felálló testület határozatot hozott a program teljesítéséről.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a tavasszal készített honlap-auditunk keretében beazonosított hiányosságok egy részére reagál az elfogadott anyag: bővül a támogatások és az ingatlangazdálkodás közzétett adatainak köre. Előremutató, hogy az adatigénylések tekintetében a kerület információszabadság-párti álláspontot foglal el, és örvendetes, hogy a beérkezett adatigénylésekre adott válaszok nyilvánossága is rendszeresebbé válik!
A testület által elfogadott értékelés ezzel együtt több fontos ponton is alatta marad az átláthatóság minimum által megcélzott és a testület által is kitűzött közös mércének."
Itt szakítsuk meg a K-Monitor levelét. Az előzmények megismeréséhez érdemes elolvasni a K-Monitor auditjának megállapításait és külön összefoglalóban az újpesti önkormányzatra vonatkozó megállapításokat.
A K-Monitor által vizsgált harminc önkormányzat között a 22-ik helyen végzett Újpest. Az elérhető 80 pontból 40-et kapott a felmérés során. A fővárosi kerületek között a XVI. kerülettel holtversenyben a lista alján, csak az V. kerületet előzték meg.
Felmérés dátuma:
A 2022.04.14-ei felmérés a következőket javasolta az újpesti önkormányzatnak:
• a testületi ülések legyenek videófelvétel formájában visszanézhetőek.
• az önkormányzat az általa megkötött szerződésekről közzétett listán túl tegye közzé a szerződéseket is, azoknak minden mellékletével és módosításával együtt.
• az önkormányzat a honlapon tegye közzé az általa értékesített ingatlanokat, azok főbb paramétereit és az értékbecslést igazoló dokumentumot.
A december 6-án kelt levél így folytatódik:
"Kereshető testületi anyagok
Fontos szemléleti kérdésnek tartjuk, hogy 2022-ben az állami döntésekhez kapcsolódó dokumentumok elektronikusan kereshető formában kerüljenek közzétételre. A dokumentumokból dolgozók és az érdeklődő állampolgárok számára könnyen kiküszöbölhető, felesleges akadályt állít, ha a napirend, az előterjesztések és a jegyzőkönyvek nem kereshető szkennelt dokumentumok. Nem várható el ugyanis, hogy valaki egy konkrét ügyben tájékozódva több száz oldalnyi szöveget olvasson át.
Számos önkormányzatot ismerünk, ahol a hitelesség és a kereshetőség szempontjai egyaránt érvényesülnek, így egy átláthatóság-párti önkormányzatnál nehezen tartjuk értelmezhetőnek, hogy a dokumentumok "olvashatósággal kereshetőek". A képformátumú, kereshetetlen, idézhetetlen anyagoknak kifejezetten rossz üzenete van, ami zárójelbe teszi azokat az erőfeszítéseket, amivel a Hivatal munkatársai ezeket a dokumentumokat közzéteszik.
A döntéshozatal nyilvánossága
A nyomon követhető helyi közélet fontos garanciája és a testületi működés minőségének, nyilvánosságának fokmérője egy Újpesthez hasonló méretű önkormányzat esetén, hogy történik-e videoközvetítés az ülésekről. Ezt az ötvenezer fő feletti települések esetében az Ez a Minimum! is feltételként rögzíti. Az az érvelés, hogy az ülésről bárki készíthet felvételt, így a szempont teljesül, érthetlen és cinikus.
Az állampolgároktól nem várható el, hogy az önkormányzat helyett megteremtsék a testületi ülések nyilvánosságát, ráadásul az ilyen, önkéntesen készített anyagok teljeskörűsége sem biztosítható. A képviselők érdeke is, hogy az általuk elmondottak ne szövegkörnyezetéből kiemelve, hanem a vita teljes kontextusában megismerhető legyen! A fővárosi és nagyvárosi önkormányzatok többsége ma már biztosítja az ülések online nyilvánosságát. Ehhez a technológiai feltételek rendelkezésre állnak, ráadásul ma már a videofelvételekhez olyan szolgáltatások is kapcsolhatók, amelyek segítik a közzétett felvétel strukturálását, témák és felszólalók szerinti kereshetőségét. Abban bizonyára egyetértünk, hogy nyilvánosságellenes és káros volt a parlamenti ülések televíziós közvetítésének megszüntetése, ami hozzájárult a népképviseleti szerv szerepének leértékelődéséhez.
Egy demokratikus közéletért dolgozó politikai erő a kerület közel 100 ezer polgára felé meglévő felelőssége - és ezzel kapcsolatos választási ígérete - miatt álláspontunk szerint nem teheti meg, hogy nem biztosítja a legfontosabb döntéshozatali szervének e XXI. századi mércével minimumnak tekinthető nyilvánosságát. Ennek hiányában nem beszélhetünk átláthatóan működő önkormányzatról!
A fentiekhez kapcsolódik a szavazások eredményeinek képviselőkre lebontott, gépileg feldolgozható adatainak közzététele. A választott képviselők elszámoltathatóságának fontos feltétele ez, amit nemcsak az Ez a Minimum! kezdeményezői, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása is ösztönöz. Szintén a döntéshozók felelős, elszámoltatható munkájához kapcsolódik az újpesti tanácsnokok feladatairól és munkavégzéséről szóló beszámolók közzététele, ami jelenleg nem teljesül, és erre az elfogadott anyag sem tér ki. (*)
Átlátható gazdálkodás
Az Ez a Minimum! program egyik központi eleme, hogy azon a XXI. századi mércével elavult közzétételi szabályozáson felül, ami nem írja elő az állami szerződések nyilvános közzétételét, az önkormányzatok mutassanak példát azzal, hogy nemcsak a kötelező adatokat, de magukat a szerződéseket is közzéteszi. Ez Szlovákiában vagy Csehországban évek óta minden állami szerződés vonatkozásában a hatályba lépés feltétele. A jelenlegi kormányt számos esetben bíráltuk ennek elmaradásáért, hiszen az adatigénylések jelentős része éppen a szerződések megismerésére irányul, így az iktatási folyamatba épített, proaktív közzétételükkel az ezzel kapcsolatos terhek is csökkennének.
A példaadó intézkedést számos Ez a Minimum!-os önkormányzat meglépte, ezzel demonstrálva az átláthatóság iránti elköteleződését, Újpesten azonban az előterjesztés szerint nem cél, hogy a szerződéseket megismerhesse a nyilvánosság. Tapasztalataink szerint a szerződéstár a döntéshozók és hivatalnokok számára is könnyebbséget jelent, amikor döntéseikhez szerződési adatokat kell felhasználniuk.
Végezetül örömmel olvastuk, hogy az átláthatóság terén az önkormányzatnál rosszabbul teljesítő cégek irányába is kérés történt az elvárt közzététel érdekében, ugyanakkor tapasztalataink szerint az átláthatóság megteremtéséhez egy, a közzététellel és annak ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi köröket meghatározó belső szabályozás is szükséges.
A kezdeményezők az önkormányzati ciklus vége előtt egy újabb nyilvános auditban értékelni fogják a résztvevő önkormányzatok által elért eredményeket. A közzétételre vonatkozó jó gyakorlatokkal vagy bármely, az Ez a Minimum!-hoz kapcsolódó kérdéssel kapcsolatban továbbra is állunk az Önök rendelkezésére!"
A levélhez a következő kiegészítés olvasható a K-Monitor honlapján:
(*) Trippon Norbert a Gazdasági Bizottság ülésén ígéretet tett a tanácsnokok beszámolóinak közzétételére. A szavazási adatok közzététele a jegyzőkönyvtől elkülönítve, kereshetetlen formában ugyan, de megtörtént a november 24-i ülés után.
Amint nyilvánossá válnak a címzettek válaszai, közölni fogjuk.
Február (1)
Cserbenhagyott lakásbérlők
Facebook bejegyzés 2023. 02. 14-én, az "Országos önkormányzati lakásbérlők" zárt FB csoportjából
"Üdv mindenkinek!
Röviden: Bp 19. ker Vagyongazdálkodó, a megemelt piaci gázáron számlázta ki a lakók felé (12 lakásos társasház) az első három havi fűtésszámlát, ráadásul egyszerre, ami horribilis összeg lett (egy hó 120 ezer Ft, egy 50 négyzetméteres lakás) arra hivatkozva, hogy
egy rossz jogszabály miatt,erre a házra nem vonatkozik a családonkénti kvóta!
Én úgy érzem, jogtalanul próbálják a lakókra ráterhelni, és nem tudom mit lépjünk ezzel kapcsolatban, hová forduljunk segítségért! Szerintem mulasztások és jogsértések vannak az önkormányzat részéről, ráadásul nem tájékoztattak minket semmiről sem, csak falhoz próbálnak most állítani, és lenyomni a torkunkon ezeket a magas számlákat.Ha nincs a háznak társasági minősítése, akkor
milyen jogon szedik be az emberektől a közös költséget már több évtizede?
Én úgy tudom, akkor csak a lakbér vonatkozik a lakókra, a közös költség az önkormányzat része! És nem értjük, hogy nem tudták velünk szemben érvényesíteni az állam által garantált támogatott kvótát! Ha még mások is vannak hasonló helyzetben,jó lenne ha összefognánk és közösen próbálnánk cselekedni az ilyen helyzetek ellen!
Előre is köszönöm a segítséget!"
- eddig az elkeseredett hangú bejegyzés.
Ezen a honlapon korábban már szó volt hasonló gondokról. A cikk-archívumban és a blog-rovatban is olvashattak/olvashatnak a látogatók a rezsicsökkentés csökkentésének gellert kapott intézkedéseiről és az önkormányzati lakások bérlőitől beszedett "közös költség" miatt felvetett komoly aggályokról.
Szintén felmerült már többször, hogy az önkormányzati lakásbérlőknek össze kellene fogni, mert egyenként nem tudnak fellépni az önkormányzatoknál gyakran előforduló, a bérlők számára sérelmes és időnként jogszabályellenes "ügyintézéssel" szemben.
Valóban csak az összefogás segíthet, mert egy-egy bérlő küzdelme csak ritkán járhat sikerrel az erőfölényével visszaélő Góliátokkal szemben.
Már csak az a kérdés, hogy a bérlők képesek-e ezt az összefogást megvalósítani?
Budapest, 2023. 02. 24.
Zelei Béla
https://24.hu/belfold/2023/01/23/atv-egyenes-beszed-szaniszlo-sandor-kozpenz-18-kerulet/
"(...) Előzmények és az ATV-s cáfolat
Novemberben előbb a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki a 444.hu cikkéből, hogy leszerződött az ATV-vel, decemberben pedig már mi írtuk meg, hogy a szintén DK-s Kiss László vezette Óbuda, valamint a korábban momentumos, ma már ugyancsak DK-s Déri Tibor vezette Újpest is kötött szerződést az ATV-vel. A zuglói önkormányzat először állította, szerződése vonatkozik az Egyenes beszédre is, majd ezt visszavonta.
Ehhez képest most a XVIII. kerületi önkormányzat félreérthetetlenül úgy fogalmazott, hogy a megkötött szerződések keretében szerepelt Szaniszló Sándor az Egyenes Beszédben."
Kilenc éven át nem fizettek közös költséget a bérlők, az önkormányzatnak csak pár esztendeje tűnt fel
magyarnarancs.hu, BOD TAMÁS 2023. JANUÁR 16.
Január 8.
Nem sikerült a tűzoltási kísérlet
Ahogy a HVG cikkében olvasható, gellert kapott az a kormányzati szándék, hogy reparálják azt a joghátrányt, amelyet a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő bérlők szenvedtek el a rezsicsökkentés csökkentése miatt.
Itt ugyanis - mivel ezek nem társasházak -, a kedvezményes tarifa csak a ház egészének fogyasztását csökkent. Éppen annyival, amennyivel a társasházban lakók lakásaik után kapnak.
A nyolcszoros gézszámlák okozta felzúdulást követően készült egy visszamenőleges hatályú kormányrendelet, amit a probléma orvoslásának szántak. Az eredmény azonban siralmas lett, mert egy dátum kimaradt a rendeletből és így az MVM nem tud méltányosan számlázni.
Amikor ez a gond először napvilágot látott, azt a korábbi javaslatomat idéztem fel, (2022. november 24-ei blog-bejegyzésem) miszerint
az igazi megoldás az lenne, ha ezek az önkormányzati lakások is társasházzá alakulnának.
Így nem pusztán a rezsi-mizériát lehetett volna megelőzni, hanem azt a korábban is fennálló anomáliát, miszerint az önkormányzatok ezen házak bérlőitől is szednek közös költséget, de annak felhasználásáról sem a döntések előkészítése során sem az elköltését követően, egy korrekt elszámolással sem vonják be a költséget viselő bérlőket.