Közmeghallgatás
JEGYZŐKÖNYV (részlet)
Készült a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének
2023. december 18-án (hétfő) 14,00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal (Budapest, IV. ker. István út 14. II. em.) Dísztermében tartott üléséről
48 – 50. oldal
Az újpesti lakhatási válságról:
"(…)
dr. Moldván Tünde Megállapítja, hogy' ….,jelen van az ülésen. Ismerteti a kérdéseit:
1. Mi az Önkormányzat válasza a lakhatási válságra? Hány szociális bérlakást épített a baloldali városvezetés az elmúlt 4 évben?
(…)
Ki kívánja egészíteni a beadványát?
Polgármester urat a választási ígéretével szeretné szembesíteni, mégpedig a lakhatással kapcsolatosan. A választások előtt azt ígérte, hogy szeretnének 250 bérlakást építeni a következő öt évben, amelyet önköltségi áron fognak majd az újpestiek rendelkezésére bocsátani. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 30 négyzetméteres lakás esetében ez 30.000 Ft. Ez is csak egy üres választási ígéret volt, mert úgy látják, hogy Önök semmit nem tettek azért, hogy Újpesten bérlakások épüljenek, sőt az erre alkalmas területeket is értékesítették vállalkozóknak. Botrányos, korrupciógyanús volt a 4 darab lakás felújítása és az önkormányzati lakás felújítása tudomása szerint. A 4 darab önkormányzati lakást 1.000.000 forintos négyzetméteráron újították fel, és tudomása szerint fél éve ezek a lakások üresen állnak.
A következő kérdése szintén ezzel kapcsolatos, mégpedig még az előző városvezetés kezdte el európai uniós támogatásokból a bérlakásépítést, ebből 29 lakás megvalósult, ha jól tudja és 27 lakást piaci alapon adtak bérbe, miközben több százan várnak lakásra az újpesti rászorultak közül, akiknek érvényes lakáskiutalása van.
dr. Moldván Tünde
Az 1. kérdést Perneczky László alpolgármester úr fogja megválaszolni.
Perneczky László:
A szociális bérlakásokról általában. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény kötelező önkormányzati feladatként határozza meg a saját tulajdonú lakás és helyiséggazdálkodást. E feladat anyagi- és eljárásjogi szabályait többek között a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének vonatkozó önkormányzati rendeletei tartalmazzák, mely jogszabályok által nem ismert fogalom az ön által a levelében említett szociális bérlakás fogalom. Ilyen' hogy szociális bérlakás, ezekben a törvényekben és rendeletekben nincsen pontosan meghatározva. Az Önkormányzat a tulajdonában vagy gazdasági társasága tulajdonában lévő - és az önkormányzat bérbeadási jogkörével érintett _ lakásokat a bérlő jövedelmi helyzetéhez igazodóan tudja szociális helyzet alapján bérbe adni. Ez azt jelenti, hogy nem a bérbe adott lakás minősítése a szociális, hanem a bérlő a bérbe adott lakás után fizeti a szociális helyzet alapján meghatározott lakbért. olyan, hogy eleve szociálisnak épült bérlakás, nem létezik, és ez alapján függetlenül a bérbe adott lakás elhelyezkedésétől, jellegétől fizet a bérlő a szociális helyzete alapján meghatározott lakbért. Jelenleg azon jogosultak száma, akiknek Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága által pozitív elbírálásban részesültek, vagyis lakást kaptak, de még nem kapták meg a kulcsot, ez 29 kérelmező. Hozzáteszi, a Népjóléti Bizottság az egyik legaktívabb bizottság, minden hónapban 20-30-40 lakáskérelem, új lakás bérbeadása, jogviszonyrendezés érkezik hozzá. Ennek elsődleges oka az, hogy a hivatkozott jogszabályok egyértelműen rögzítik a bérbeadás feltételeit. Példaként elmondja egy több létszámú család esetében a hasznos alapterületnek, a konyhát a vizesblokkot leszámítva, 6 négyzetméternek kell jutnia minden egyes tagra. Mondjuk, ha van egy 4-5 tagú család, adott esetben nem létezik olyan méretű lakás a saját lakásállományunkban, amit jogszerűen oda tudnánk nekik adni.
Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja a megüresedő lakásokat, azok állapotát, a pozitív döntéssel rendelkező kérelmezők családszerkezetét, egészségügyi állapotát és a család fizetőképességét is. Hozzátette, hogy Újpest -mintegy 2000-es lakásállományának a túlnyomó része e pillanatban is elsősorban költségelvű és szociális alapon van bérbe adva, tehát kevés a piaci lakás. Mintegy 300-ra tehető, vagyis igen jelentős azon újpestiek száma, akik költségelven, de gyakorlatiIag szociálisnak tekinthető lakbért fizetnek. 50-60 négyzetméteres lakásokként nagyon kedvező, messze a piaci ár alatt, tehát mondjuk, egy magán bérbeadásnak a töredékéért tudják bérbe adni. Újpesten több mint 1500 családot támogatnak folyamatosan ilyen módon.
Az elmúlt 4 év átlagát figyelembe véve a bérbeadási kérelmek csökkenő tendenciát mutatnak. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy Magyarországon lakhatási válság van, arról tudja tájékoztatni, hogy az általános gazdasági jelenségek és a kormányzati intézkedések vagy mulasztások okán keletkezett válság felszámolása messze túlmutat az Önkormányzat hatáskörén. Az önkormányzat a saját eszközeivel folyamatosan arra törekszik, hogy a támogatási rendszerét bővítse és a lakosság igényeihez igazítsa a kerületben. Ez igaz a lakásállománnyal történő felelős gazdálkodásra és a pénzbeli támogatások rendszerének folyamatos felülvizsgálatára. Nagyságrendileg 29 család vár lakásra e pillanatban.
Ön azt állította, hogy a 29 lakásból több piaci alapon lett bérbe adva. Ez nem igaz,10 lakás van piaci alapon bérbe adva és a többi pedig költségelven, illetve 2 lakás van szociális helyzet alapján bérbe adva. Ennek az az oka, hogy az eredeti pályázati kiírásban 2016-ban az szerepelt, hogy nem lehet létrehozni olyan helyzetet, hogy kiköltöztetnek 40 családok és utána azokat egy lépcsőházba visszaköltöztetik. Az volt a feladat, hogy a városszerte a "krízis tömbből'' a város különböző részeire osszák szét ezeket a családokat. Ez megtörtént, mind a 40 érintettet, nem mindenki a K 25-ben, de a korábbinál jelentősen jobb bérlakásba sikerült elhelyezni. Az eredeti pályázati kiírás szabályai szerint a konkrét lépcsőházba valóban csak 2 család legfeljebb összesen 8 ember költözhetett be, ráadásul ezeknek olyan családoknak kellett lennie, amelyek noha a krízis tömbből költöztek ki és szociális alapon bérlik a lakást, de tudniuk kell fizetni az ottani rezsiköltségeket is. Ezt is figyelembe kell venni, hogy nemcsak a lakás odaítéléséig tart a dolog, hanem a lakásnak a folyamatos fenntartása, üzemeltetése' a bérleti díj és a fűtés költségeit is tudni kell viselni. A legtöbb, a Népjóléti Bizottság elé kerülő ügy olyan, hogy elkezdenek felhalmozódni a tartozások, mert nem csak a lakbért nem tudják fizetni, hanem az energiaköltségeket sem tudják fizetni, és utána a jogviszony rendezése arra irányul, hogy próbálják a fűtésszámlákat, vízszámlákat, áramszámlát fizetni.
Hozzáteszi, volt egy kétéves covid periódus. Éppen kilábaltunk a covid okozta zárlatból, amikor elszálltak az építőanyag árak, tízszeresére emelkedtek az energiaköltségek. Kátyúzásnál volt hasonló dolog, hogy már meg volt rendelve minden, csak azt mondták, hogy bocsánat, most már olvasztani az aszfaltot 10-szer annyiba kerül. Ha maradunk az eredeti megrendelésnél, akkor tizedannyit fognak tudni kátyúzni, ezért újra kellett az egészet tervezni. Az építőipai árak drámai emelkedése dacára az önkormányzat az első években több 100.000'000 forintot költött a lakások felújításárára, korszerűsítésére. Amikor azt mondja, hogy 1.000.000 forintos árak előfordulnak, tudni kell sok rossz állapotban lévő ház van, de az is hozzátartozik ehhez, hogy a festés, főleg tisztasági festés, burkolatcsere, fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere nagyon komolyan meg tudják emelni az árakat. Csak az elmúlt években nagyságrendileg félmilliárd forintot jelentett, amit a létező lakásállománynak a fenntartására, fejlesztésére fordított az Önkormányzat. Valóban nagyon jó lenne az, ha lenne egy jóval nagyobb lakásállományunk. 1993-ban az akkori lakástörvény azt mondta, hogy kötelező eladni.
A jelenlegi 2000 lakással, aminek a túlnyomó részében laknak, így lehet felelősen gazdálkodni. Meglátják, hogy lesznek-e olyan építkezési programok, amelyben több bérlakás épül. Egy egész picit visszautalva az előző vitára is, az egész káposztásmegyeri lakótelep helyén, ha úgy vesszük, meg egész Újpesten 10 évvel, 100 évvel ezelőtt ott káposztaföldek meg erdők voltak, környezetvédelmi szempontból az is egy érdekes dolog. Ahol Ön lakik, az is valaha erdő volt. Talán majd az említett területre épülnek olyan lakások, amiket majd bérbe lehet venni. Az Önkormányzat a maga részétől biztos azon lesz, hogy a továbbiakban, a jövő év folyamán 10-15-20, mikor mennyi lakást újítson fel és azt tegye beköltözhetővé.
Déri Tibor:
Nagy István frakcióvezető úr ügyrendben kért szót, ügyrendi javaslatot várnak.
Nagy István: Azt kérem Polgármester úrtól, hogy a válaszadókat szólítsa fel arra, hogy ne hazudozzanak, hanem az igazságot mondják el, mert Perneczky László konkrétan hazugságokat mondott.
Déri Tibor: Köszönjük az észrevételt. Apró megjegyzést azért tenne ehhez a dologhoz és történelmi pillanatnak a tanúi lehetnek, amikor a másik oldal bevallotta, hogy lakhatási válság van Magyarországon vagy Budapesten, vagy Újpesten. Szerinte ez egy óriási lépés és bízik abban, hogy a kormányzat is megfelelően fogja ezt a területet támogatni és megfelelő forrásokat fog biztosítani az önkormányzatok részére, hogy építsenek ilyen lakásokat. Ha az igényeket is megnézik, akkor havonta 30-40 lakáskérelmet adnak be. Ismerve a szabályokat, ha egyszer beadták és esetleg a Bizottság negatívan dönt, akkor 2 év múlva adhatja be újra az igénylést. Akkor valójában mekkora igény van? Örül annak, hogy végre ez expressis verbis ki lett mondva, hogy lakhatási válság van Magyarországon, mert akkor innentől kezdve úgy gondolja, közösen lehetne annak érdekében tenni, hogy valóban több bérlakás épüljön Magyarországon, amire tényleg óriási igény van, ahogy a számok és Perneczky úr által elmondottak ezt támasztják alá.
(...)"