Parlament 2021

A Lakástörvény 2021. november 17-én kihirdetett módosítása:

A 2021. évi CXXIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról*

A törvény szövege a Magyar Közlöny 2021. 208. számában a 9597. oldaltól olvasható

Előterjesztői indokolás

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2021. évi .... törvényhez

Böröcz László, 2021. 11. 09.

"(...)A javaslat külön csoportként kezeli azokat a bérlőket, akik a Lakástörvény 29. §-a szerinti csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot. Az AB határozat alapján a szabályozásnak meg kell felelnie az értékarányosság és értékgarancia alkotmányos követelményének. Azon bérlők esetében, akik az ingatlan bérleti jogához csere útján, azaz korábbi saját ingatlanuk tulajdonjogának bérleti jogra való cseréje által jutottak, a jogalkotó e szempontot is figyelembe veheti az értékarányosság követelményének érvényesüléséhez. Ebben az esetben azonban egyedileg kell igazolni, hogy ténylegesen fennáll-e hátrány. Önmagában az, hogy a jogalkotó bizonyos határok között rendelkezik az ingatlan vételáráról csere esetén, az nem eleve alaptörvény-ellenes, ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében - szociális szempontként - figyelembe veheti a bérlő által elcserélt lakás forgalmi értékét is. Az Alkotmánybíróság megállapításaira figyelemmel a jogalkotó a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkotmányos követelménynek eleget téve - az érintett ingatlan bérleti jogához csere útján jutott bérlő esetén - az indokolatlan különbségtétel elkerülése érdekében figyelembe veendő szempontot meghatározva - a vételi joggal érintett lakás vételárát alsó és felső százalékos intervallumban rögzíti. Biztosítja továbbá a bevezetendő új rendelkezésekkel a bérlőt érintő esetleges hátrány fennállásának egyedi vizsgálatát a fenti követelmény érvényesülése érdekében, a következők szerint: azon ingatlanok esetében, amelyek tulajdonjogát korábban állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlan bérleti jogára cserélték, az ügylet értéke az ingatlan forgalmi értékének 50-65%-a közötti sávban helyezkedett el. Ezt alapul véve jelen módosítás útján a jogalkotó lehetőséget biztosít a csere ügylet során megfizetett összeg - egyéniesített módon való - figyelembevételére. Így a vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték legalább 35, legfeljebb 50 százaléka a csere ügyletben érintett lakások esetében, amely sávon belül a tulajdonos állam vagy önkormányzat határozza meg a vételár konkrét összegét a rendelkezésére álló iratok alapján. Amennyiben a bérlő a tulajdonos állam, illetve önkormányzat által megállapított forgalmi értéket, illetve vételárat vitatja, lehetősége van a lakás forgalmi értékének, vételárának megállapítását kémi a kormányhivataltól. (...)

(Indoklás 4. oldal, 2-3. bekezdés)

Böröcz László (Fidesz) országgyűlési képviselő kommentárja az Alkotmánybíróság határozatához:

Böröcz László

Július 23.· Az alkotmánybírósági döntés értelmében győztek a bérlők!Az Alkotmánybíróság meghozta döntését a lakástörvény módosításával kapcsolatban. Egyértelműen sikeres a törvénymódosítás, hiszen az Alkotmánybíróság döntése révén a vételi jog megadása törvényesnek bizonyult. A határozat alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy azok a bérlők - vagy egyenes ági leszármazottak -, akik önhibájukon kívül nem vehették meg az ingatlanjaikat a 90-es évek lakásprivatizációja során, most megtehetik a törvénymódosításban szereplő kedvezményekkel. Az alkotmánybírósági döntés indoklásában a lakáscsere útján bérlővé vált lakók tekintetében is kimondja a vételi jog megadásának törvényes lehetőségét, ezzel összhangban módosítjuk az elfogadott törvényt. A 25 éves részletfizetésnél a kamatmentességet kifogásolták, így ezt is pontosítjuk. Műemlékvédelmi szempontokat figyelembe kell venni a most hatályos törvényeknek megfelelően, azaz az illetékes hatóságnak hozzájárulást kell adni az elidegenítéshez.Az őszi parlamenti időszakban újra napirendre vesszük a törvénymódosítást, a kifogásolt passzusokat pedig az Alkotmánybíróság iránymutatásai alapján módosítjuk.Köszönöm mindenki kitartást, biztatást és segítséget, mely nélkül nem jutottunk volna el idáig.A részletes határozat és indoklás itt olvasható